Életem egyik legnagyobb hibáját követtem el, aminek bár súlyos következményei lehettek volna, de hála a jó égnek azt tudom mondani, hogy még kisebb szívinfarktussal megúsztam a dolgot, és nem lett életem egyik ledrágább táncversenye az esti buliban. Történt ugyanis, hogy lecseréltem a telefonomat, és életemben először úgy döntöttem, hogy egy nagyon drága dolgot veszek, és százötvenezer forintért beszereztem egy teljesen új telefont. Egy iphonet. Sosem bontottam még ki új telefont és megmondom őszintén igazán jól esett, hogy végre meg tudtam tenni és hatalmas lemondások nélkül megengedhettem ezt magamnak. Tudom, hogy nem a világ pénze, de én világ életemben azért dolgoztam, hogy fenn tudjak lenni Pesten, hogy albérletet tudjak fizetni és hogy meg tudjak élni úgy a főiskola alatt, hogy nem kell a szüleimtől pénzt kérnem hozzá. Így én soha semmilyen drága dolgot nem vettem magamnak, mert nem volt rá igazán lehetőségem.
Most viszont el is követtem egy szarvashibát. Mindent megtettem a telefonért, mindent elolvastam róla, és hát azt is, hogy nem szereti ha leejtik, mert nagyon könnyen sérül, így mindenképp legyen rajta üvegfólia. De hát az ember gyarló és lusta, így abban maradtam magammal, hogy majd másnap elmegyek és veszek valahol, mert hát hirtelen az ember mellett nem terem egy ilyen bolt, ahol a telefont vettem pedig nem volt. Ez azonban folyamatosan feledésbe merült. Már éppen megnéztem, hogy a wlshop.hu kínálatából fogok egyet rendelni, de csöngettek és elfelejtettem, később pedig elindultam egy esti buliba, mert a barátnőm szülinapját ünnepeltük.
Itt fel is kért egy iszonyat helyes srác egy táncra, és igen jól táncolt, meg is pörgetett, viszont közben kiesett a telefon a zsebemből. Rettegve emeltem fel, de hála a jó égnek nem lett semmi baja. Haza érve az volt az első dolgom hajnalban, hogy megrendeltem az üvegfóliát. Többé ilyen szarvashibát nem követek el.